scaihub.com

Kőzetbolygók A Naprendszerben

February 9, 2022

A n�gy k�z�l h�rom k�zetbolyg�nak van l�gk�re, ezek mindegyike m�sodlagos l�gk�rnek sz�m�t (a bolyg�testeken kialakult vulk�nokb�l a felsz�nre t�r� g�zokb�l, becsap�dott �st�k�s�kb�l kiszabadul� ill�kony anyagokb�l j�ttek l�tre), szemben a g�zbolyg�k els�dleges l�gk�r�vel, amelyek az �si molekulafelh� g�zanyag�nak �ssze�ll�s�b�l keletkeztek. A Mars p�ly�ja �ltal bez�rt ter�letet - ahol a k�zetbolyg�k keringenek - szok�s bels� naprendszernek is nevezni. Ebben a z�n�ban jel�lhet� ki az �n. lakhat� �vezet, ahol a sz�n alap� �let fennmarad�s�hoz sz�ks�ges k�r�lm�nyek uralkodnak. For�s:Wikipedia

Csillagászat | Sulinet Tudásbázis

Bolygók - SzV Honlapja

A Naprendszer bolygói Föld típusú vagy k�zetbolygók: Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter típusú vagy óriásbolygók: Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz bolygók adatainak táblázata - A bolygók pályaelemei

Teljes

A F�ld eset�ben ez m�sk�pp alakult, itt ugyanis a bioszf�ra alak�totta ki a ma megtal�lhat� l�gk�rt. A n�gy bels� bolyg� el�gg� hasonl�t egym�sra ahhoz, hogy mindegyiket F�ldszer� bolyg�nak tartsuk, mivel k�rg�ket szil�rd k�zetek alkotj�k. Ett�l azonban a Merk�r, V�nusz, a F�ld �s a Mars egyar�nt p�ratlan a maga nem�ben. M�ret�k �s Napt�l val� t�vols�guk miatt m�s �s m�s jellegzetess�get mutatnak. K�ls� bolyg�k A Naprendszer�nk k�ls� bolyg�it m�s sz�val Jupiter t�pus�, vagy �ri�s bolyg�knak szoktuk nevezni. Napt�l val� t�vols�guk tekint�lyes, ennek k�vetkezt�ben p�lyamenti sebess�g�k kicsi. J�val nagyobb m�ret�ek a F�ld t�pus� bolyg�kn�l. Megfigyelt �s sz�m�tott anyagi �sszet�tel�k a k�nny� k�miai elemek nagy gyakoris�g�ra mutat. A Jupiter, Szaturnusz, Ur�nusz �s a Neptunusz �sszesen 59 holddal rendelkezik. Hatalmas g�zviharok �s f�nyes gy�r�k l�tv�nya fogadja a k�ls� �ri�sbolyg�k szeml�l�it. Egyszer majd az ember r�l�p a bels� bolyg�k felsz�n�re, de azt soha nem tudja megtenni, hogy a n�gy �ri�si gy�r�s bolyg�n lesz�lljon.

Naprendszer�nk k�zetbolyg�i

  • Vikipdf.blogspot.com: Ő az enyém.
  • Leon papucs árgép 1
  • Új cég az Ipari Parkban - Győri Hírek
  • Vadas marhaszelet zsemlegombóccal recept LigetiK konyhájából - Receptneked.hu
  • Kőzetbolygók a naprendszerben magyarul
  • Eladó franciaágy vas megyében
  • Zazie az ágyban

Naprendszer1

kőzetbolygók a naprendszerben

Remix

A F�ld-t�pus� bolyg�k m�retar�nyos k�pei: Merk�r, V�nusz, F�ld �s a Mars Forr�s: Wikipedia F�ld-t�pus� bolyg�k (vagy k�zetbolyg�k) gy�jt�n�ven a Naprendszerben a n�gy bels� bolyg�t, a Merk�rt, a V�nuszt, a F�ldet �s a Marsot �rtj�k. Fizikai tulajdons�gok szerint ehhez a t�pushoz sorolhat� m�g a Hold �s a f� aszteroida-�vben kering� Ceres t�rpebolyg� is, s�t a Jupiter k�t holdja, az Europ� �s az Io is, m�gsem t�vesztend�k �ssze az el�z�ekben eml�tett bolyg�kkal, mivel ut�bbiak nem viselhetik a "bolyg�" elnevez�st. Ezek a bolyg�k alapvet�en szilik�tokb�l fel�p�l� �gitestek, elt�r�en a k�ls� Naprendszer g�z�ri�sait�l. Mindegyik a korai Naprendszer bolyg�cs�r�inak �tk�z�ses �ssze�ll�s�b�l sz�letett, �s mindegyik bolyg�testn�l megfigyelhet� a - f�k�nt a keletkez�skori h� miatti olvadt �llapotban v�gbement - m�lys�gi differenci�l�d�s, a k�miai �sszet�tel szerinti bels� h�jakra oszt�d�s. A szil�rd felsz�n, mint f� jellemz� miatt csak ezeken a bolyg�kon �rtelmezhet� a domborzat (az egyik f� megfigyel�si t�ma), a s�ks�gok, hegyek, kanyonok, foly�medrek, kr�terek rendszere.

A Naprendszer bolygói

Ezek a bolyg�k ugyanis egyar�nt el�g messze vannak a Napt�l ahhoz, hogy szil�rd magjukat s�r�, veszedelmes g�zr�tegek vegy�k k�r�l. Az �t k�ls� bolyg� k�z�l, csak a Napt�l legt�volabbi Pl�t� a k�l�nc. Ez olyan kis, jeges bolyg�, amely jobban hasonl�t egy sz�k�tt aszterodidra, mint val�di bolyg�ra. Napt�vols�ga alapj�n a k�ls�, a ma m�g bizonytalanul �s hi�nyosan ismert tulajdons�gai r�v�n pedig a F�ld t�pus� bolyg�k k�z� sorolhat�.

Sokszor megvédte a földet, mivel nagy gravitációs vonzásával bevonzotta a felénk tartó aszteroidákat. 79 ismert holdja van a Galilei holdakat Galileo Galilei fedezte fel ezek közül a legnagyobb a Ganymede nagyobb mint a Merkúr, a többi névszerint Io, Europa és Callisto. Europán spekulálják hogy a jég felszín alatt folyékony víz is lehet, ezért nagy figyelem fordul rá ez az árapály erők miatt lehetséges amit a hatalmas gravitációs erő okoz. A Naphoz képest hetedik bolygó, Gázóriás, jellegzetes világoskék színe van, atmoszférája hidrogénből és héliumból áll. A többi gázóriással ellentétben, nincsenek rajta megfigyelhető időjárási jelenségek, ennek ellenére akár 900km/hs szelek is fújhatnak rajta. A leghidegebb atmoszférával rendelkezik a naprendszerben -224°celsius fokot is elérheti. Van gyűrűje és mágneses tere, egyenlítője dőlt a többi bolygóhoz képest így gyűrűje is függőleges.

E felhőben a becslések szerint több száz milliárd üstökösmag lehet. A bolygóközi tér rengeteg törmeléket tartalmaz, amely valószínűleg kisbolygók összeütközése vagy üstökösök teljes szétesése következtében jött létre, illetve képződik ma is. A törmelékek mérete igen változó: a mikroszkopikus nagyságrendtől a több száz méter átmérőjűig terjedhet. A Föld légkörébe lépve a súrlódás miatt felhevülnek és heves fényjelenséget idéznek elő: ezek a meteorok, amelyeket a népnyelv hullócsillagoknak nevez. Ha a törmelékdarab elég nagy, akkor leérhet a felszínre, kisebb-nagyobb becsapódási krátert alakítva ki. A földre hullott meteor neve meteorit. A bolygóközi törmelék legkisebb összetevői és a Napból folyamatosan kifelé áramló részecskék alkotják az ún. bolygóközi (interplanetáris) anyagot. Létezésére az állatövi fény jelenti az egyik bizonyítékot, amely napkelte előtt és napnyugta után figyelhető meg az Egyenlítő környéki területeken. A fénylő, háromszög alakú jelenség okozója a napsugarak szóródása a bolygóközi anyag apró porszemcséin.

Nincs atmoszférája, nem is lehetne hiszen a Naphoz való közelsége miatt a napszelek elsöpörnék. Keringési ideje 87. 97 földi nap. Nincs természetes holdja. A Naphoz képest harmadik bolygó, szerintem nem kell nagyon bemutatni, mivel ez a kedvencünk. Kőzetbolygó, az élhető zónába esik, folyékony víz található. felszínén, átlaghőmérséklet körübellül 14° celsius. atmoszférája főbként nitrogén 78% és oxigén 20% elegyéből áll pár nemesgázt is tartalmaz kisebb mennyiségben, pl argon. Olvadt magja nehéz elemeket tartalmaz, főbbként vasat. Magjával mágneses teret generál, mely megvéd az ártalmas kozmikus sugárzástól. Élet Élet általunk ismert első előfordulása itt található. egy természetes holdja van a Hold A Naphoz képest ötödik bolygó, Gázóriás, a legnagyobb bolygó a naprendszerben, színe barnás. Atmoszférája főbbként hidrogént és héliumot tartalmaz, de van kőzetmagja is, erős mágneses tere van. Vörös foltjában 360km/h szeleket mértek. beljebb hatalmas hőmérsékletek és nyomások uralkodnak akár 4500 gigapascal is, ezeken a nyomásokon a hidrogén fémes állapotba kerül és szupravezetővé válik.

A kőzetbolygókkal ellentétben viszonylag nagy méret, kis sűrűség és a könnyű elemek jelenléte jellemzi őket. Anyaguk nagy része hidrogén- és héliumgáz. A kilencedik bolygót régen kőzetbolygónak tartották, a mai elméletek szerint azonban a Plútó nem egyértelműen Föld típusú. Feltehetőleg a Neptunusz egyik megszökött holdja, összetétele pedig az üstökösökéhez hasonló. A Naprendszer kilenc bolygójából h A Naprendszer bolygói etet mellékbolygók kísérnek, amelyek az anyabolygó körül keringenek. Ezeket más néven holdaknak nevezzük és jelenleg 66 darabról tudunk. A Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja. A Mars és a Jupiter pályája között keringenek a kisbolygók, vagy más néven aszteroidák. Számuk mintegy 100 ezerre tehető. A Naprendszer leglátványosabb égitestei az üstökösök. Kicsiny kőzetmagból és az azt borító fagyott gázokból állnak. Napközelbe kerülve hosszú, fényes csóvát bontanak ki, majd a Naptól eltávolodva elhalványulnak. Feltehetőleg egy hatalmas üstökösfelhőből érkeznek, amely jóval messzebb van a Plútónál is.

  1. Sárgul már a kukoricaszár akkord